Picit rajzfilmes megközelítése a híres Spinosaurusnak.
Azt akartam elérni, hogy amint ránéz valaki, azonnal felismerhető legyen Spinosaurusként, viszont annak a legfrissebb, legpontosabb értelmezései alapján. Gyakran találkoztam azzal a kimagyarázással hibásan stilizált dinoszauruszok esetén - mint pl. a raptorok a "Dínótesóban -, hogy "animációban nem számít a pontosság, mert úgy is stilizált az egész".
Ez nyilván nem igaz.
Az animáció keretein belül (bármilyen ironikus) határtalanok lehetnek a vizuális világ értelmezéseinek formái, azonban a valódi világot akkor is referenciának vagy köteles használni, máskülönben nem tudsz miből kiindulni.
Van annak azért egy bizonyos oka, hogy pl. az Oroszlánkirály elkészítése közben miért tanulmányozták olyan sokáig az animátorok az oroszlánok mozgását, anatómiáját, gesztusait, és persze küllemüket.
Ez nyilván nem igaz.
Az animáció keretein belül (bármilyen ironikus) határtalanok lehetnek a vizuális világ értelmezéseinek formái, azonban a valódi világot akkor is referenciának vagy köteles használni, máskülönben nem tudsz miből kiindulni.
Van annak azért egy bizonyos oka, hogy pl. az Oroszlánkirály elkészítése közben miért tanulmányozták olyan sokáig az animátorok az oroszlánok mozgását, anatómiáját, gesztusait, és persze küllemüket.
Dinoszauruszok esetében sincs ez másképp. A csontokból és modern rokonaikból kiindulva ismerjük anatómiájuk határait, mire képesek és mire nem, illetve hogyan és hogyan nem nézhettek ki.
Az csak egy közhelyes mítosz, hogy "úgy sem tudjuk hogy néztek ki", mivel 100%-ig pontos képet színezetük és hangjuk tekintetében nyilván nem fogunk kapni; azonban azzal amivel már eleve tisztában vagyunk, érdemes nem ellentmondani.
Dínótesónál maradva példaként, azt már minimum 2 évtizede tudjuk 100%-ig biztosra, hogy a Deinonychosauriák (a "raptorokként" is nevezett dinoszauruszok) nem pusztán két lábon járó gyíkok voltak, itt-ott némi tollcsomóval. Küllemüket tekintve inkább madarak voltak némi hüllősebb vonással (fogak, hosszú farok, stb), mint fordítva.
Ha egy raptor karaktertervét úgy tudod le, mint ahogy azt a Dínótesó is megoldotta, hogy "ez úgy is rajzfilmes dizájn, a pontosság úgy sem számít", akkor felmerül a kérdés, hogy az Oroszlánkirály hiénái - akik lényegében ugyanazt a goofy, szerencsétlen karakter archetípust képezik - miért nem rendelkeztek krokodilfarokkal? Ja, mert hogy a valóságban a hiénák nem úgy néznek ki?
Ha egy raptor karaktertervét úgy tudod le, mint ahogy azt a Dínótesó is megoldotta, hogy "ez úgy is rajzfilmes dizájn, a pontosság úgy sem számít", akkor felmerül a kérdés, hogy az Oroszlánkirály hiénái - akik lényegében ugyanazt a goofy, szerencsétlen karakter archetípust képezik - miért nem rendelkeztek krokodilfarokkal? Ja, mert hogy a valóságban a hiénák nem úgy néznek ki?
Pikkelyes hüllőkként ábrázolva őket, akarva akaratlanul is csak tovább támogatunk egy sztereotip, hamis képet a raptor dinoszauruszokról, s ez által jobban nehezítve a paleontológia legfrissebb ismereteinek beintegrálásait a köztudatba.
Persze, mondhatjuk, hogy "ez csak egy film, úgy sem egy dokumentumfilm", viszont a hétköznap emberének nem mindig van ideje tudományos cikkeket olvasni ahhoz, hogy informálódjon, jobban szeretünk szabadidőnkben egy film nézésével kikapcsolódni. A filmek mindig is a legnagyobb hatással voltak az emberek mindennapjaira, oka van annak, amiért a filmekből ismert közhelyek is jóval ismertebbek, mint a mögöttük megbúvó valóság.
Az is csak egy újabb mítoszt képez, hogy a tollak kevésbé tennék fenyegetővé a küllemüket, hisz kültakaró az csak egy felület, minden a karakterterv vonásain és alap sziluettjén dől el, melyhez a tollak pont, hogy még segítséget is adnak. Elég nem egy animációs filmre gondolni, melyben szerepelnek sasok vagy sólymok, mint gonosztevők.
Az is csak egy újabb mítoszt képez, hogy a tollak kevésbé tennék fenyegetővé a küllemüket, hisz kültakaró az csak egy felület, minden a karakterterv vonásain és alap sziluettjén dől el, melyhez a tollak pont, hogy még segítséget is adnak. Elég nem egy animációs filmre gondolni, melyben szerepelnek sasok vagy sólymok, mint gonosztevők.
Hasonlóan jártam el ennél a Spinosaurusnál. Csinálhattam volna azt is, hogy a 20 évvel ezelőtti ábrázolások alapján egy benga nagy Baryonyx, egy vitorlával a hátán; ám az nagyban eltérne attól, amit jelenleg tudunk a Spinosaurusról.
Tudjuk jól, hogy lábai rövidek és tömzsik voltak, ám eléggé kiegyensúlyozott volt ahhoz, hogy két lábon még tudjon járni. A mellső végtagjainak anatómiája amúgy se engedné meg a csuklón járást, az állat tömege alatt eltörnének a csontok.
Azt is tudjuk, hogy olyan jól alkalmazkodott a vízi életmódhoz, hogy kifejlesztett egy farokuszonyt is.
Azt is tudjuk, hogy olyan jól alkalmazkodott a vízi életmódhoz, hogy kifejlesztett egy farokuszonyt is.
Az ilyen alapokat szem előtt tartva, innentől már minden a képzeletre van bízva.
Az Oroszlánkirálynál az animátorok tanulmányozták az oroszlánok minden porcikáját, azonban a film színes képi világához megfelelően, az oroszlánok élénk vörös sörényt kaptak, ami lehet, hogy nem reális, viszont a film vizuális érdekeit tökéletesen kielégítik.
Nekünk nem feltétlenül kell ennyire elrugaszkodni a valóságtól.
Ennek a Spinónak a mintázatához az alapot egy feketefejű piton szolgáltatta, azonban teste nagy része is sötéten lett hagyva. Miért?
Egy karakter megtervezésekor érdemes az összes fontosabb, felismerhető jelleget a fejre tenni, hogy a befogadó tekintete a oda irányuljon először. Ezért egyes madarak és hüllők alapján a szája és nyelve világoskék színezetet kapott, s ennek fokozására a szemek is élénk zöld színezetet kaptak.
Egy karakter megtervezésekor érdemes az összes fontosabb, felismerhető jelleget a fejre tenni, hogy a befogadó tekintete a oda irányuljon először. Ezért egyes madarak és hüllők alapján a szája és nyelve világoskék színezetet kapott, s ennek fokozására a szemek is élénk zöld színezetet kaptak.
Mivel azt akarjuk, hogy egy olyan karakter legyen akinek a közelében először egész jól meglennénk, ugyanakkor kétszer is meggondoljuk, hogy az életünket rábíznánk e, ezért egy nem picit kényelmetlen mosolyt kapott, mely szoros kontrasztban van az eltérően álló, hegyes fogakkal.
Persze lehet megvannak a kisebb-nagyobb hibái, melyek egy veterán művésznek szemet szúrhatnak, de jelenleg elégedett vagyok a végeredménnyel.
Persze lehet megvannak a kisebb-nagyobb hibái, melyek egy veterán művésznek szemet szúrhatnak, de jelenleg elégedett vagyok a végeredménnyel.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése