Primal rajzok - Hű újratervezések az "ízléses hatásvadászat" jegyében

Néhány fanart Genndy Tartakovsky sorozata, a Primal alapján, amit készítettem. A felfogás mögöttük annyi:

"Mi lett volna, ha a sorozat az állatok dizájnja terén kicsit progresszívebb elemeket is behoz, miközben minden mást meghagy a "pulp fiction" jegyében?"

Az persze egyértelmű, hogy a sorozat úgy tökéletes, ahogy van, a világával együtt. Az óriás pókok meg dinoszauruszok együttese ad neki egy kis Ray Harryhausenes randomságot, és ezt imádom benne. Ezek a rajzok szimplán szórakozásból készültek, melyeknél próbáltam meghagyni a sorozat esztétikáját. A változtatott elemek oka pusztán annyi, hogy alternatív megközelítést mutassanak be, miközben a cél attól még ugyanúgy az "ízléses hatásvadászat" marad, vagyis amikor az ötletek még épp annyira elborultak, hogy azt mondjuk "ez de vagány", ahelyett, hogy "ez de gáz".






Fang: Mivel a sorozat egy fiktív világban játszódik, ezért megengedhetjük magunknak, hogy Fang is valamilyen fiktív Tyrannosauridae legyen, épp elég szabadságot adva a dizájn terén, miközben inspirálódunk a paleontológia tudománya által ismert fajokból.

Példának okáért a valódi Tyrannosauridák csuklója nem hajlott ki annyira, mint a madaraké, de hétköznapibb felfogású nézőnek ez ad épp elég burkolt üzenetet arról, hogy ne álljanak a mancsok oldschoolosan "nyuszi" pózban, ahogy azt régebbi filmekben látjuk. Fiktív dinoszaurusz mivoltja éppen elegendő szabadságot ad ahhoz, hogy a "madarasabb" póz még megbocsájthatóbb legyen.

Noha a valódi T. rex valószínűleg ennyire bundás nem volt, Fangnek szükséges némi tollkabátot adni, hiszen van olyan epizód, mely egy sarkvidéki környezetben játszódik, egy csupasz Theropoda pedig (melyen még sok zsír sincs) egyszerűen rossz látványnak hat a hóban az agyunk számára, ami érthetően észleli azt, hogy "valami itt nincs rendben". Persze, megmagyarázhatnánk magasabb testhővel is, ám olyan testhőhöz vagy állandóan kéne ennie, vagy rozmárszabású szalonnaréteget kéne növesztenie, ami a karakterdizájn esztétikáját nézve lehet nem volna a legelőnyösebb döntés.

Vörös Zsarnok: Az első rész antagonistái, élükön egy Sauropoda méretű egyeddel. Elsőre, valamilyen Ceratosaurusoknak tűnhetnek, melyeknek szimplán Őslények Országa elven vannak T. rex kezeik; azonban a sorozat storyboardjai megerősítik, hogy ezek valóban "szarvas T. rexek".
Hasonló mintázatuk alapján az sem kizárt, hogy igazából ugyanabból a fajból valók, mint Fang, melyek talán valahogyan kapcsolatba kerültek a "Hulkosító" fekete nyálkával az első évad utolsó részéből.

Egy ekkora állatnak valószínűleg fele ennyi bundára se lenne szüksége, viszont ez a Primal, ahol nem feltétlenül kell ennyire ragaszkodni a fizika törvényeihez, máskülönben ekkora állat már két lábon se tudna járni.
Mindenek előtt a cool/hatásos dizájn a lényeg, csak én a másik oldalról közelítettem meg.
Szeretem azt hinni, hogy néha ők is elvonulnak a sarkvidékre mamutot vadászni, szóval minimum a test bundás maradt, pusztán épp annyira, hogy ne hasson túlzásnak.

Jelenlegi tudásunk alapján, mely a szárazföldi hüllőkre (ide számolva a madarakat is) irányul, valószínűnek tűnik, hogy a legtöbb Theropoda rendelkezett a mai gyíkokhoz és tuatarákhoz hasonló ajkakkal, esetleges kivételt képezve a vízi táplálékhoz jobban alkalmazkodott formák. Ezért Fanghez hasonlóan a Vörös Zsarnoknak a fogai rejtve vannak, szintén inspirálódva ez által a természetből.
Az én véleményem szerint dizájn tekintetében - legyen az szörny vagy dinoszaurusz - jobban működik, ha a fogak egy ideig rejtve maradnak a néző elől. A természetben is, pl. nagymacskáknál, vízilovaknál vagy páviánoknál, akkor válik egyértelművé a vadállatok fenyegető üzenete, amikor kivillantják fogaikat.
Az eredeti dizájn háta mentén futó oszteoderma lemezek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy sok néző Ceratosaurusnak vélte (érthetően) a fajt, mert a Ceratosaurusból ismertek ezek a "bőrcsontok".
Az ilyen félreértést is elkerülve a legtöbbnek mennie kellett, ám azért, hogy a sziluett működjön, a nyakon megmaradt néhány kinövés.
Az itt látható egyed egy átlagos típust próbál reprezentálni fajából, melyhez a vonások egyszerre inspirálódtak az epizódban látott felnőtt és a fiatal egyedekből.

fun fact: Csak a rajz befejezte után esett le, hogy a tollazat hozzáadásával ebből a lényből lényegében egy vörös Partridge Creek Bestia lett, ami egy kriptid (nem, mintha hinnék a kriptidekben)

Raptor: Elkerülhetetlen, hogy egy dínós sorozatban szerepeljenek a Deinonychosauriák, melyeket a hétköznapokban gyakran nevezünk "raptorokként", noha ez a jelző sokkal pontosabb az olyan valódi raptorokra, mint a sasok. De mi most az egyszerűség kedvéért ezekre a húsevőkre is használni fogjuk.

Talán rajtuk végeztem eddig a legdrasztikusabb változtatásokat.

Genndy már jó előre leszögezte egyes interjúkban, esetleges kötekedések elkerülése véget, hogy itt direkt minden oldschoolnak néz ki, ezért se lesznek tollasak a raptorok. 

Találkoztam olyan magyarázattal, hogy a tollakat amúgy is nehéz lenne animálni, ám ez csak egy mítosz. Az ilyesmi attól függ, hogy stílus terén mennyire maradnak részletesek, illetve mennyire akarnak stilizáltak maradni, mikor a műsor képi világáról van szó. Ezért működik olyan sok rajzfilmben a madár karakter, anélkül, hogy törődni kéne a "tollak meganimálásával".
Így az én raptoraim megkapták a tollbundájukat. 

Nagyon sok, tollakkal megőrződött közeli rokon maradványai alapján az olyan nagyobb raptoroknál, mint a Velociraptor, Deinonychus és Dakotaraptor, a faroktollak végig húzódhattak a farok két oldala mentén. Most megcsinálhattam volna azt, hogy mindegyik toll meg van rajzolva egyenként, ám ez mindenek előtt egy olyan rajz egy olyan karakterről, melyet elméletben egy animátornak képkockánként újra kéne rajzolnia. A stilizálás csodáinak köszönhetően, bőven elég egyetlen nagy levélformának megrajzolni a faroktollak összességét, pár kisebb cafrang bennük úgy is egyértelművé teszik a befogadó számára, hogy az a rész ott nem bőr. 

Azt előre leszögezem, hogy a sorozat raptorai tökéletesek a színezettel, amit kaptak. Viszont tollak esetén nehezen fogunk tigriscsíkokhoz hasonló egységes csíkozásokat találni, mint az emlősök apró szálakból álló bundájánál. Ezért is változtattam Fangnél és a Vörös Zsarnoknál is a tollas területek mintáin.
Mindez megtörtént a raptoroknál is. Úgy képzeltem, mi lenne ha a farkuk végén lenne egy nagy folt, amivel esetleg jeleznek egymásnak, ezzel értelmet nyernek a faroktollak is a befogadó számára.
Nagyszerű ötlet az eredeti dizájnon a sötétebb fejbőr, ezért a keselyűknek megfelelően fejüket és nyakukat kopaszon hagytam, jó kontrasztod adva ez által a test maradék részétől.

Anatómiájukra is ráfért némi változtatás.
A Deinonychosauriák, ellentétben a filmekben látott ábrázolásokkal, nem voltak azok a kimondottan hosszútávfutók, mert lábszár-, és lábfejcsontjaik arányai ezt nem tették lehetővé. Rövid távon képesek lehettek kirobbanni, viszonylag nagy sebességgel, ám a filmekben hallott 90 km/h a lehetetlen határait súrolja. A Primalben látott, pusztákon zajló hosszú vágták pedig pláne.
Ehhez a futómadarak lábait kellesz kölcsönvenni. Hosszú lábaik lehetővé teszik, hogy viszonylag fáradhatatlanul sokáig rohanjanak egy bizonyos sebességen. Ha ezt átültetjük egy közepes termetű ragadozó dinoszauruszba, akkor mindjárt kapunk valami olyasmit, ami a Primalben látottakhoz hasonlóan uralhatja a füves pusztákat. Nem meglepő, hogy egykor tényleg léteztek ilyen vadászok, a "gyilokmadarak" képében.
Ilyen vágtázások során persze felmerül a túlhevülés kérdése, ezért nem meglepő, hogy míg a testük nagy részét tollazatukkal védik a nap ártó sugaraitól, addig fejük viszonylag csupaszon marad, elősegítve ezzel a hűtést, épp úgy, ahogy azt a trópusok futómadarainál is látjuk.
A Primalre jellemző "ízléses hatásvadászat" jegyében Fanghez idomulva, ezek a raptorok is kaptak némi tuningolást a méretükön, hogy valamennyire hozzák azt a fenyegető aurát, melyet egy Utahraptor vagy Dakotaraptor áraszthatott magából.

Érdemes elolvasni a képeken látható angol szöveget is, itt ott tartalmaznak némi plusz információt.

Némi referencia és behind the scene:

Egyenlőre nem igazán láttam értelmét a sorozat többi lényének, mint pl. a pók vagy a denevérek újratervezésében. Szörny dizájnok, melyek úgy tökéletesek, ahogy vannak és úgy működnek jól, ahogy vannak. Ha inspirálódunk a dinoszauruszokhoz némileg a természetből, ha nem.